Az pénzügyi előrelátás a kulcsa a nyugodt nyugdíjaséveknek

Az pénzügyi előrelátás a kulcsa a nyugodt nyugdíjaséveknek

Negyven éves szolgálati idő után a személyes átlagfizetésünk hetven százalékát láthatjuk viszont a nyugdíjazásunkkor. Mit lehet tenni, hogy ez kedvezőbb legyen? Szakemberek régóta hangsúlyozzák, minél előbb el kell kezdeni az öngondoskodást. A fiatal munkavállalók akár havi pár tízezer forinttal is jelentősen hozzájárulhatnak a későbbi, békés időskorukhoz.

Mindezt úgy tűnik, már itthon is kezdi megérteni a lakosság, hisz a Magyarországon élők 82 százaléka úgy gondolja, hogy az államtól kapott nyugdíj nem lesz elegendő a kényelmes megélhetéshez – ez derül ki az egyik bank öngondoskodási indexéből.

A hazai szabályok alapján, ha valaki most nyugdíjba megy, 50 évnyi szolgálati időre van szüksége ahhoz, hogy megkapja az élete során elért átlagkeresete mai értékét. De az ilyen hosszú szolgálati idő roppant ritka. Például 40 év munkaviszony után úgy a személyes átlagfizetés 70 százalékára lehet számítani, ami máris óriási, legalább 30 százalékos csökkenést jelent az életszínvonalban. Aki esetleg ki nem mutatható jövedelemből élt, vagy valamilyen okból minimálbérre volt bejelentve, esetleg KATA-s egyéni vállalkozóként dolgozott élete jelentős részében, az ennél is rosszabbul jár – írta a novekedes.hu.

Aki előre gondolkodik és nem akar tőkepiaci, vagy ingatlan befektetésekkel élni, annak kézenfekvő megoldások lehetnek a nyugdíjcélú megtakarítások. Már csak azért is, mert ezekhez évente akár 280 ezer forint értékű adóvisszatérítés is járhat.

A nyugdíjunk kiegészítéséhez, 150 ezres plusz eléréséhez az is elég, ha havonta nagyjából 20 ezer forintot teszünk félre. Feltéve, ha elég előrelátóak vagyunk és már 25 évesen elkezdjük a takarékoskodást. Minél később kezdünk el gyűjteni a nyugdíjas évekre, annál többet kell havonta félretenni: 50 évesen már havi 114 ezer forintot, 55 évesen pedig 208 ezret kell áldozni azért, hogy végül megkapjuk a 150 ezres kiegészítést a nyugdíjba vonulás után.

Fotó: pexels